Ma elvittük Fickót a kövi oltásra. Csak "ügyesek" voltunk és nem néztük meg a rendelési időt, így túl hamar érkeztünk. Anyósomhoz beugrottunk, hogy ne a rendelő előtt dekkoljunk nyitásig. Férj kitalálta, hogy engedjük el az udvaron, belementem. Tetszett neki, de naná, hogy talált macskakulát, amit a szájába is vett. Nem örültem, de legalább szokom, mert állítólag nem vetik meg az ürüléket. :S :D
Kis idő múlva útra keltünk és szerencsére most a jófej doki volt, eddig mindkét alkalommal a kevésbé jófejhez kerültünk, aki egy kissé öntelt, szerintem gyönyörű, sármos pasinak képzeli magát (jó, nem rusnya, de nekem inkább a jófej, idősebb doki köllene, ha már választani kellene :D ) és ő jócskán érzékelteti a doktori mivoltát, azt a bizonyos felsőbbrendűséget és a kommunikáció sem annyira az erőssége. Akár emberorvos is lehetne... :P Míg a jófej doki egyáltalán nem ilyen. Olyan kisugárzása van, mint az imádnivaló új fogdokimnak; valahogy olyan megnyugtató, pozitív kisugárzásuk van, hogy fel tud szabadulni az ember náluk. Nála nem is kellett Fickót kivenni a szállítóból, elég volt leemelni a tetejét, és már adta is az injekciót. Kérdeztem, hogy vajon mikor vihetjük végre sétálni, mire ő mondta, hogy már rég lehetett volna, miért nem vittük, szocializáció és miegymás ugye... Kérdezte, hogy ki javasolta a lakásfogságot, én meg elárultam, hogy hát a kedves kollégája. Nem ezt mondtam, hanem természetesen a böcsületes nevét, és hát ezek után sem értett egyet. Amúgy a neten is tök ellentmondásos véleményekkel találkoztam ezzel kapcsolatban... Kísértetiesen kezdenek hasonlítani az emberorvosokhoz, mert tapasztalataim szerint náluk is ahány, annyi különféle vélemény... De persze a döntést a "tudatlan" páciens vagy annak hozzátartozója esetleg gazdája hozza meg. :S Mindegy, gondoltam akkor rákérdezek a cicás témára is (a kevésbé cuki doki azt mondta, hogy ez a kutya meg fogja enni a fajtájából kifolyólag, amitől ott helyben beszartam majdnem, de komolyan!), de sajnos ezzel a kedves doktor úr is egyetértett. Én pedig ismét betojtam. :( Ugyanis nekem kurva sokat jelent a macskám, nem tudnék nélküle élni, ő az első gyermekem. Szóval azért bízom benne, hogy nagy-nagy odafigyeléssel és határozottsággal, következetes neveléssel rá tudjuk venni Fickót, hogy ne prédaként tekintsen már a Mókira. Remélem sikerül, mert ellenkező esetben nem tudom, mitévő legyek, de az biztos, hogy csalódott és veszettül szomorú lennék, ha bármelyikőjüktől is meg kellene válnom. :(
Sajnos a neten is utánanéztem, hogy mekkora kb. az esélye annak, hogy pajtik lesznek idővel. Háááát, gugli szerint sem sok. :S Olyanokat olvastam, hogy hűha. De szerencsére azért ott van a fejemben, hogy a leányzóról is mennyi félét állítottak, amiknek szerencsére a fele sem lett jellemző és igaz rá. Szóval most is abban bízom, hogy meg tudjuk hazudtolni 2 állatorvos és a wikipedia véleményét; és igenis vérengzés nélkül fognak egymás mellett élni. Már letettem arról, hogy együtt aludjanak, de a mostani célom az, hogy tiszteletben tartsák egymást. Gyúrunk is rá, ha a kutyi megkergetni szándékozik szegény cirmit, akkor közbeavatkozom és elmagyarázom neki, hogy csúnya dolog ilyesmit tenni. Szoktunk direkt találkozásokat, vagyis összezárásokat is létrehozni szigorú felügyelet mellett, és ilyenkor igyekszünk Fickónak már a macska láttán kialakult izgalmát is lecsökkenteni és megakadályozni abban, hogy kergesse vagy behatoljon a személyes terébe. Alakul-alakul, de még nem az igazi, DE AZ LESZ ÉS KÉSZ! :)
Az állatorvosnál beszédbe elegyedtünk egy gazdival, akinek a szaporítótól vásárolt kutyusa sajnos angolkóros, és ha nem sikerül kiegyenesíteni a mellső lábait, akkor el kell altatni. Pedig egy tündér-bűbáj, pihe-puha kiscsajról van szó, a fajtáját nem tudom (keverékmániás vagyok csak a tacskót tudom megkülönböztetni a Bernáthegyitől kábé :D ), de a népi köznyelvben valami "harci" eb lehet és cirmos volt a bundája. Egyem is meg, remélem sikerül meggyógyulnia! Annyira sajnáltam szegénykét, mert olyan könnyen elkerülhető lett volna az állapota, ha a szaporítója nem egy szarrágó. Ugyanis azért alakult ki csórénál ez, mert az anyukája teje nem volt elégséges 6 kölyöknek a silány koszt mellett és valószínűleg a vemhesség alatt sem kapott megfelelő táplálékot... És ami még a dolog pikantériája, hogy mindezt egy emberorovos (idegsebész) művelte, szóval nem azért nem táplálta megfelelően a tenyész ebét, mert nem volt rávalója, hanem azért, mert a szarát is megenné, ha nem lenne büdös!!! És ahogy hallottam róla, a szakmájában sem a legprofibb. :( Kapja be az ilyen!!!
Így, hogy a doktor úr is azt mondta, hogy le lehet vinni, így ezen az estén megtörtént a legelső séta. :) Sajnos én lemaradtam róla, mert a leányzónkat fürdettem, férjem vitte le Fickovicsot (kicsit szomorú is voltam, mert én szedem állandóan a szarát, a jó részekről meg lemaradok...). Tetszett neki, pisi-kaki nem volt, de gondoltam, hogy el lesz foglalva a sok ingerrel. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése