Szegény korcs...

Az esti sétánál összefutottunk egy kisgyerekkel, aki szintén sétáltatott egy ebet. Odamentem, de látszott rajta, hogy hát feszült, mert hát ilyen harci kutya hírében álló négylábúval volt, aki amúgy fél éves... Szóval szegény gyerekbe már beleivódott, hogy jujjj, de harci kutyája van, stb, félve kell odaengedni más kutyákhoz.
Azért szóba elegyedtem vele, és egy újabb rossz beidegződéssel találtam szemközt magam, vagyis kérdezte, hogy milyen fajtájú, mire mondtam, hogy keverék, ő erre egyből azt mondta, hogy "szegény"... Gondoltam magamban WTF??? Hát már ennyire ifjan is ilyen sztereótípiával él vagy legalábbis ezt tanulta, ezt sulykolták belé? Miért lenne egy kutya azért szegény, mert keverék? Miért ne lehetne egy korcs kutya ugyanolyan elkényeztetett, imádnivaló paneldög, mint egy fajtatiszta társa?

Íme egy mai kép a szegénykémről (még jobban téliesítettem a ruháját, varrtam rá ujjat is, így azért jobban tartja a meleget, nehogy má' fázzék...).

És egyáltalán nem Fickó a szegény, mert korcs; hanem én, mivel több, mint 1 hét alatt sem sikerült egyetlen egyszer sem lent elvégeznie a pisi-kakit. :D